A rendszeres futóknál tapasztalt alsó végtagi panaszok mintegy 15-20 százalékáért a sípcsont belső élén jelentkező, szúró vagy tompa fájdalom felelős. Nem kizárólag a kezdők körében szedi áldozatait ez a probléma: a felkészülési periódust hirtelen felpörgető, rutinosabb amatőr sportolóknál ugyanúgy megjelenhet. A háttérben szinte kivétel nélkül biomechanikai egyensúlyvesztés és a szöveti terhelhetőség túllépése mutatható ki. A

A futás közben elszenvedett sérülések hátterében meglepően ritkán áll pusztán a túledzettség vagy a rosszul megválasztott cipő. A valódi kiváltó ok a legtöbbször egy biomechanikai mintahiba: a túlnyújtott lépés. Gyorsítási szándéknál a sportolók ösztönösen messzebbre nyújtják előre a lábukat, ami alapjaiban rendezi át az alsó végtagokra ható erővektorokat, csendben megágyazva a krónikus ízületi kopásoknak és

Amikor először húzunk futócipőt, szinte mindannyian ugyanabba a hibába esünk: kimegyünk a legközelebbi parkba, és addig rohanunk lihegve, amíg a tüdőnk bírja. Pár héttel később viszont a kezdeti lendületet felváltja az ólmos fáradtság, a sajgó sípcsont és az elpárolgó motiváció. Sportélettani mérések szerint az amatőr futók mintegy 80%-a túlságosan intenzíven edz. Emiatt hamar megrekednek a

A sporttudományi kutatások régóta rámutatnak arra a tényre, hogy a fizikai adaptáció nem maguknak az edzéseknek a során, hanem a regenerációs fázisban valósul meg. Sokan esnek abba a hibába, hogy a fejlődést kizárólag az edzőteremben vagy a futópályán befektetett izzadságcseppek mennyiségével mérik, figyelmen kívül hagyva a kumulatív fáradtság biológiai törvényszerűségeit. Amikor a terhelés mértéke tartósan

Biztosan veled is megesett már, hogy egy kimerítőbb sorozat közepén hirtelen elment minden erőd, elnehezültek a lábaid, vagy edzés után órákig csak kóvályogtál a konyhában, farkaséhesen felfalva mindent, ami a kezed ügyébe került. Nem vagy egyedül ezzel az élménnyel. A sportolók és hobbitestmozgók jelentős része ugyanis nem a teremben vagy a futópályán követi el a

A természetjárás során a mozgásszervi terhelés túlnyomó része a lábfejre és a bokaízületekre hárul. Rosszul megválasztott lábbeliben nemcsak vízhólyagokkal és fájdalmas izomlázzal kell számolni, hanem közvetlen balesetveszéllyel is a meredek, csúszós szakaszokon. Hazánk középhegységei – a vulkanikus Börzsönytől a karsztos Bükkön át a mészkősziklákkal szabdalt Bakonyig – sajátos kihívásokat tartogatnak, amelyek biomechanikai szempontból merőben eltérnek