Egy átlagos személyautó óránként 0,5 és 1,5 liter közötti üzemanyagot éget el kizárólag azért, hogy a motor járjon egy helyben állva. Bár ez az érték első hallásra csekélynek tűnhet, a dugókban, a piros lámpáknál és a vasúti átjárókban eltöltött percek havonta több ezer forinttal növelik a tankolási kiadásokat. A motor üresjárati működésével kapcsolatban még mindig

Az autópályán haladva a legtöbb sofőr reflexszerűen célozza meg a megengedett 130 km/órás sebességhatárt, bízva abban, hogy ezzel érdemi időt nyer az úti céljáig. A fizika törvényei és az üzemanyag-fogyasztási görbék azonban egészen más képet mutatnak. Mindössze 20 km/órás tempócsökkentés 130-ról 110 km/órára látványos költségcsökkenést eredményez a tankolásnál, miközben a valós menetidő-veszteség a hazai forgalmi

Késő este, egy csendes országúton hazafelé gurulva sokan átélték már azt a gyomorszorító pillanatot, amikor hirtelen felvillan a sárga benzinkút ikon a műszerfalon. A fedélzeti kijelző még vagy negyven kilométert ígér, a legközelebbi töltőállomás harmincra van – ilyenkor persze könnyű elcsábulni, hogy kibírja a kocsi hazáig. Aztán jön néhány ijesztő rángatás, a motor leáll, a

Az üzemanyagtöltő állomásokon mindennapos látvány, ahogyan a járművezetők a töltőpisztoly első automatikus leoldása után még többször ráhúznak a karra. Sokan a számla összegét szeretnék kerek számra igazítani, mások abban bíznak, hogy néhány extra deciliterrel megnövelhetik a hatótávolságot a következő megállóig. Bár a mozdulat rutinszerűnek és ártalmatlannak tűnik, modern konstrukcióknál komoly műszaki hibákhoz és felesleges kiadásokhoz

A belső égésű motorok hatékonysága és élettartama szorosan összefügg a sebességváltási szokásokkal. Sokan abban a tévhitben vezetik autójukat extrém alacsony fordulatszámon, hogy ezzel üzemanyagot takarítanak meg, miközben akaratlanul is súlyos, több százezer forintos mechanikai kárt idéznek elő a hajtásláncban. A korszerű technika megköveteli a motor működési sajátosságainak ismeretét: a túlzottan alacsony és a feleslegesen magas

Egy barátom büszkén mesélte, mekkora öröm volt tavasszal elővenni a garázsban telelő, megkímélt, 1998-as évjáratú ferdehátúját. A lelkesedés mindaddig tartott, amíg az első hosszabb kanyar után a motortérből égett szag nem kezdett szivárogni. Felnyitotta a gépháztetőt, és rögtön meglátta a baj forrását: nedves, kirepedezett üzemanyagcső és szivárgó benzin. A leállás előtt tankolt normál üzemanyag szétmarta