A közlekedésbiztonsági statisztikák szerint az autópályás súlyos balesetek mintegy 15-20 százalékáért a sofőr kimerültsége vagy a közvetlen elalvás tehető felelőssé. Ahogy az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) jelentései is rávilágítanak, a tompuló reakcióidő legalább akkora kockázatot jelent a gyorsforgalmi utakon, mint az ittas vezetés. Erre a kritikus problémára válaszul a gyártók az elmúlt évtizedben sorra építették

A modern járművek digitális ökoszisztémája alapjaiban formálta át a vezetési élményt. Ennek egyik leginkább kézzelfogható vívmánya az utastér távoli klimatizálása. A téli reggeleken jégkaparás nélkül induló, kellemesen meleg kabin, vagy a nyári kánikulában előre lehűtött belsőtér ma már nem csupán a prémium szegmens privilégiuma. Okostelefonos applikációkon keresztül a járművezetők néhány érintéssel, akár a reggeli kávé

Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin bioetanol-részaránya 2020 januárjában emelkedett legfeljebb 10 térfogatszázalékra, felváltva a korábbi, maximum 5 százalékos E5-ös szabványt. Ez a környezetvédelmi célú átállás a modern gépjárműpark zömét zökkenőmentesen érintette, a régebbi konstrukciójú motorok üzemanyag-ellátó rendszereiben azonban olyan kémiai és fizikai folyamatokat indított el, amelyek felügyelet nélkül komoly anyagi károkhoz vezethetnek. A 2000 előtt

Egy modern belső égésű motor hatásfoka a hidegindítást követő első percekben alig éri el a 10-15 százalékot. Eközben a fedélzeti számítógép pillanatnyi fogyasztásmérője könnyedén 20-30 literes értékeket jelez száz kilométerre vetítve. Amikor a járművet csupán egy-két kilométeres távra, például a legközelebbi élelmiszerboltig használják, a hajtáslánc alkatrészei messze elmaradnak a tervezett működési feltételektől. Precíz fizikai és

A modern személygépkocsik szélvédője mögé telepített kamerák folyamatosan monitorozzák a közúti környezetet, sebességkorlátozó táblák után kutatva. A járművezetők jelentős része feltétel nélkül megbízik a műszerfalon megjelenő numerikus piktogramokban, noha a számítógépes látás jóval kitettebb a hibáknak, mint azt sokan feltételezik. Egy elhibázott detektálás következményeit – a postázott közigazgatási bírságot – pedig a hatóságok kivétel nélkül

A hazai közúthálózat sajátos minőségi viszonyai gyakran állítják komoly próbatétel elé a legkorszerűbb vezetéstámogató rendszereket. Míg a nyugat-európai autópályákon a frissen festett, magas fényvisszaverő képességű burkolati jelek szinte zökkenőmentes környezetet biztosítanak, addig a magyar másod- és harmadrendű utakon egészen más valóság fogadja a járművek optikai szenzorait. Nemzetközi közlekedésbiztonsági felmérések szerint a vezetéstámogató berendezések hatékonysága akár